„Már nem is tudom hányszor kezdtem újra az angolt. Már annyiszor elhatároztam, hogy végre elejétől átismétlek mindent és most aztán tényleg folytatom!” Tudod hányszor hallottam ezt? Te is meg vagy győződve róla, hogy először rendet kell tenni a fejedben, elölről végigvenni mindent, és utána folytatni a tanulást? Leírom ebben a posztban, hogy ez miért teljesen tévút, és hogy hogyan tudsz túllépni ezen az időhúzó őrlődésen.
Ha a cégednél hétfőtől angol készségfejlesztő tréningsorozat indulna, heti egy alkalom, online, kb. középhaladó szinttől – jelentkeznél? Vagy te is azok közé tartozol, akik inkább még nyelvtant rendszerezni, angolt aktivizálni, fejlődni akarnak ehhez kicsit, ezért aztán jól kimaradnak a lehetőségből?
Bizony nem vagy ezzel egyedül, és nem is te tehetsz róla, hogy így gondolkodsz. Ha visszanézel az iskolára, elvárásokra, arra, hogy mit és hogyan kellett megtanulni, biztosan emlékszel, hogy a leckéket és a témakört teljes egészében, elejétől végéig, sokszor még a kisbetűs részeket is beleértve meg kellett tanulni, és ezt is kérték vissza. Nem csoda, hogy a nyelvtanuláshoz is ugyanezzel a hozzáállással közelítünk. De ez egy teljesen elhibázott dolog!
Gondolj bele! A nyelv élő, mozgó, változó, végtelenül gazdag és rugalmas dolog. Nyilván amikor elkezdjük tanulni korlátozottak a lehetőségek, de ahogy haladunk előre, a nyelvtudás egyre kevésbé fog attól függni, hogy hány leckét vagy melyik leckéket végezted el. Valamikor az ősi időkben a nyelv azért alakult ki, mert az embereknek kommunikálniuk kellett egymással, hogy képesek legyenek minél hatékonyabban együttműködni. A nyelv célja ma is ugyanez: a kommunikáció. Hatalmas és gazdag eszköztárával képes az „Én, Robinson, te Péntek.” szintű elemi kommunikációtól a filozófiai gondolatok megosztásáig minden szintet megvalósítani. Neked ahhoz, hogy kommunikálni tudj, nem kell a teljes eszköztár. Lépj el végre a tökéletesség, a teljesség igényétől, a nyelv arra való, hogy használd, azon a szinten, ahol éppen tartasz!
Vajon hogyan tanultad meg az anyanyelvedet? Hogyan tanítottad a gyerekedet beszélni? Kommunikációval, gyakorlatban, különböző helyzetekben alkalmazva, sokszor ismételve, akár egyszerűsítve is. De az biztos, hogy használaton keresztül. Nem akkor kezded használni a nyelvet, amikor már megtanultad (egyáltalán, meg lehet tanulni egy nyelvet teljességében?), hanem használod, és úgy tökéletesíted.
A meeting előtt a kollégának azt motyogod, hogy te csak értesz angolul, de beszélni nem tudsz? Végig azt érzed, hogy nagyon hozzá kéne szólnod, de míg fogalmazgatod, hogyan is kellene, már rég késő? Teljesen használhatatlannak gondolod az angolodat? Úgy érzed, hogy egy helyben topogsz, és ezen már sosem fogsz tudni túllépni?
Amíg nem kezded el használni a nyelvet, tényleg nem fogsz. De mi kell ahhoz, hogy fejlődni tudj?
- Először is: állj bele olyan szituációkba, ahol angolul kell megnyilvánulnod! – Keress olyan helyzeteket, amik sikerélményt adhatnak!
- Másodszor: engedd el a tökéletességre törekvést! – Merj hibázni, ne a nyelvre, hanem a kommunikációs célra figyelj!
- Harmadszor pedig: ne várd el magadtól, hogy angolul is úgy tudj megszólalni, mint magyarul, fogadd el, hogy más szinten, más eszközökkel, máshogyan tudsz kommunikálni! – Egyszerűsíts, és ne próbáld meg a magyar mondataidat fordítgatni!
Ha ezt a három dolgot sikeresen átállítod magadban, kinyitod a fejlődéshez vezető ajtót. Ez persze nem megy varázsütésre, nem pusztán elhatározás kérdése, kell hozzá egy biztonságos környezet, és egy támogató partner, aki tudja mire van szükséged és megvannak az eszközei, hogy segítsen elérni a változást.
De hogyan is kellene ezt elképzelni? Elmondok egy példát.
Andival egy céges online tréningen találkoztam. Az első órán szabadkozott, hogy neki nem igazán jó az angolja, nem fog tudni részt venni az órai munkában a csoporttal együtt, de kíváncsi, hogy milyen a tréning, és ha nem zavar, akkor maradna, hátha így is „ragad rá valami”.
Mivel évek óta a fent felsorolt elvek mentén segítek a nyelvtanulóknak – sikerélmény valós helyzetekben, hibázás mint fejlődési lépcső, kommunikációs célok megvalósítása –, biztos voltam benne, hogy fog rá ragadni valami J. A tréningeken minden héten más-más üzleti készség volt a középpontban: értekezletek, small talk, prezentációk, projektmenedzsment, e-mail írás, visszajelzés, érvelés, asszertív kommunikáció. Nem volt klasszikus nyelvtan vagy szókincs tanítás, hanem beszélgetéseket, szerepjátékokat, videókat, vitákat, vélemények kifejtését, szituációs játékokat állítottam úgy össze, hogy valódi kommunikációra ösztönözzék a résztvevőket.
Mit gondolsz, hogyan alakult Andi részvétele? Mindegyik tréningen ott volt! Egyre többször hozzászólt, részt vett a feladatokban. Ahol kellett, segítettünk neki, és ő egyre inkább ráérzett, hogy még ha hibát ejt is, vagy nem jut eszébe a megfelelő szó, de magyarázatokkal, átfogalmazással el tudja érni a célját. Megtanult hibázni, egyszerűsíteni, és megtanulta hogyan használja funkcionálisan az aktuális nyelvtudását. A végén azt a visszajelzést adta, hogy nem tudja hogyan, de szerinte „helyére került sokminden, jobb lett a nyelvtana és a szókincse is”.
Hogy ez hogyan történhetett? Úgy, hogy mivel a kommunikációja eredményességéről kapott folyamatos visszajelzést (és nem arról, hogy jó volt-e az igeidő), megtanult nem foglalkozni a pontatlanságokkal. Az aktív nyelvhasználaton keresztül a rengeteg hallott kifejezés, szerkezet pedig észrevétlenül beépült a tudásába. Mivel a neki és munkatársainak fontos, érdekes témákat válogattam, amelyekhez ő is csatlakozni akart, ez a vágy felülírta a szorongást, átállította a gondolkodását. Adtam megfelelő nyelvi segítséget, inputot, amivel dolgozhatott, az azonnal használható módszerek és nyelvi elemek pedig sikerélményt adtak neki a tréningen kívül is.
A te esetedben mi az akadálya a továbbfejlődésnek? Nem mered, vagy nem tudod használni a meglévő tudásodat? Tökéletességre törekedsz és nem mersz hibázni? Vagy magadban még mindig megpróbálod angolra áttenni azt, amit magyarul megfogalmaztál?
A poroszos oktatási rendszer, amiben többségünknek része volt, nem az életről szól, rossz, hamis sémákat alakít ki a fejünkben arról, hogy hogyan kellene működnünk. Ebben a szisztémában nincs helye az együttműködésnek, a kapcsolatépítésnek, a kommunikációnak, a vitának, kérdéseknek. Az értékelési rendszer a hibátlant, a tökéletesen visszaadott lexikális anyagot díjazza, ezért érzed úgy, hogy a nyelvben is tökéletességre kell törekedned, és ha ez nem sikerül, akkor elölről akarod átvenni az egész anyagot. Már a gondolattól is elzsibbad az agyam.
Ahhoz, hogy ezen túl tudj lépni, ezeket a gondolatokat módszeres gyakorlatokkal felül kell írni. A számodra válogatott, irányított, örömmel végzett feladatokon keresztül el tudsz jutni oda, hogy angolul gondolkodj, hogy megakadás nélkül tudj reagálni a munkahelyi szituációkban. A kommunikációs célokat középpontba helyező és az asszertív kommunikáció elemeit beépítő módszertan pontosan azokat a területeket fejleszti, amelyeket a poroszos oktatás hanyagol. Ez az a módszertan, amellyel segítek átállítani a diákjaim gondolkodását, megközelítését, tehát ha te is hasonló akadályokkal küzdesz, mint amiket leírtam, akkor el kell kezdeni dolgozni ezen, hogy javíthasd az angol kommunikációdat.
Ha ennek kapcsán kérdésed van, akkor nyugodtan vedd fel velem a kapcsolatot. Beszélgethetünk arról, hogy milyen kihívásaid vannak, mi akadályoz abban, hogy eredményesen, görcsök nélkül kommunikálj angolul, szívesen megosztom a tapasztalataimat.