Állandóan fut a fejedben a hibakereső program? Bénítóan hat rád, hogy kínos helyzetekbe kerülhetsz a hibás angolod miatt, esetleg kinevetnek? Félsz, hogy elakadsz a karrieredben azért, mert az angoltudásod messze nem tökéletes? Nézzük meg, miért félnek veled együtt olyan sokan a hibázástól és mi az a három lépés, amellyel magad mögött hagyhatod ezt a korlátozó hozzáállást és úgy állíthatod át a gondolkodásodat, hogy ne a nyelvre magára koncentrálj, hanem képes légy a nyelvet eszközként, a céljaid elérésére használni.
Órákig ülsz egy e-mail felett, háromszor írod át, és még mindig nem nyomod meg a „Küldés” gombot, mert még biztos maradt benne hiba. Félsz megszólalni angolul, addig csiszolgatod magadban a mondanivalódat, amíg csalódottan kimaradsz a beszélgetésből. Amikor hibát veszel észre a beszédedben, visszatérsz hozzá, javítod, belekavarodsz, újra javítod, már kínos az egész vergődés.
Azt, hogy félsz a hibázástól, többek között annak „köszönheted”, hogy rossz módszertannal tanultál, ahol a hibázást általában büntették, nem fogadták el. Valószínűleg emlékszel milyen volt egy fogalmazást csupa aláhúzással, piros javítással visszakapni. Eszedbe jut még, hogy az iskolában is állandóan megakasztott a tanár a javítgatásával? Hogy mennyire bosszantott, hogy egyetlen mondatot sem tudtál normálisan befejezni, mert mindig beleszólt valahol? Sosem az volt érdekes, hogy mit mondasz, hanem az, hogy hogyan mondod. Most is ugyanez a program kapcsolódik be a fejedben, valahányszor használni próbálod a nyelvet.
Aztán ott van az a tényező is, hogy nem volt sikerélményed, nem élted meg, hogy milyen az eredményes idegennyelvi kommunikáció. A tanulás során unalmas szituációkban, érdektelen kitalált helyzetekben kellett a betanult formulákat lehetőleg hibátlanul elismételni. A való életben el tudsz képzelni olyan helyzetet, amikor a beszélgetőpartnered nekiáll kijavítgatni a hibáidat és addig nem figyel a mondandódra, amíg a helyes megfogalmazást nem hallja? Vagy az e-mailed címzettje addig nem küldi neked a kért dokumentumot, amíg nem hibátlan az e-mailed? Ugye mennyire furcsán hangzik?
A valóságban a másik fél inkább segít, meg akar érteni. Hiszen a kommunikációnak mindig célja van, és az a legfontosabb, hogy elérje ezt a célt. Nem az a cél, hogy jól használj egy segédigét, hanem hogy információt kérj vagy adj, cselekvésre ösztönözz, vagy akár érzelmeket fejezz ki, ötleteket ossz meg.
Amikor kicsi gyerek voltál, mi motivált arra, hogy megtanuld az anyanyelvedet? Célod volt vele. „Ammma!” – és megkaptad az almát, elérted a célodat. Micsoda fantasztikus érzés! Ez volt az egyik, ami előrevitt, hogy tovább próbálkozz. A másik pedig az, hogy anyukád bátorított és valószínűleg azt mondta: „Kérsz almát? Tessék, babám, egyél. Finom alma.” Nem pedig azt, hogy „Márpedig addig nem kapsz almát, amíg nem mondod szépen: alma.” Nemcsak, hogy nem büntetett meg a „hibáért”, hanem meg akarta érteni, hogy mit szeretnél, és megtette, amit kértél. Megerősítette, hogy tudsz hatékonyan kommunikálni, még akkor is, ha éppen nem volt tökéletes az eszköz, amit használtál. Még meg is mutatta neked a helyes megfogalmazást mindenféle különösebb kommentár nélkül. Ezért te egyre ügyesebben, szebben tudtad kérni az almát. Valójában nem is hiba az „ammma”, csupán egy lépcsőfok, egy fejlődési stádium, amiről később följebb léptél.
Ha kisgyerekként természetes volt, hogy hibázásokon keresztül, többszöri próbálkozással, akár elégtelen eszköztárral is, de megpróbáljuk elérni a céljainkat a kommunikációval, akkor miért ne tennénk így az idegennyelv használata során is?
Hogyan lehet átírni a fejedben a hibázástól való félelmet? Hogyan élheted meg újra azt, hogy a hibázás természetes velejárója a tanulási folyamatnak, csak egy lépcsőfok a fejlődésben? Nézzük a három legfontosabb lépést:
Ne gondold túl, hozd magad helyzetbe!
Gondolj vissza az idegennyelv tanulásodra! Emlékszel annak az örömére, hogy sikerült az idegen nyelven elintézned, elérned valamit, megosztanod valami fontosat? Nem? Nem csodálom. Azt hiszem, kevesen számolhatnak be ilyen élményről.
Nagypapámnak köszönhetően másodikos koromban németet kezdtem tanulni. Nyáron egy balatoni strandon készülődtünk hazafelé. Papa megkért, szaladjak oda a nem messze napozó családhoz és kérdezzem meg hány óra. Persze mit sem sejtve odacsattogtam a vietnámi papucsomban, és megkérdeztem. Persze németek voltak (nahát, Papa!). Gondolkodni nagyon nem volt időm, gyorsan feltettem a kérdést (szerintem) németül, mire a teljesen adekvát „fél hét” választ kaptam. Visszafelé persze rájöttem, hogy nem úgy kellett volna kérdezni, rossz volt a mondat, de teljesen feldobott, hogy megvan az infó, amit Papa kért.
Semmiségnek tűnik, de meghatározó élmény volt, ma is tisztán emlékszem rá. Akkor még nem tudtam megfogalmazni, ma úgy mondanám, hogy a csekélyke némettudásom ellenére képes voltam elérni a célomat.
A kommunikációs célra koncentráló nyelvtanítás ezt az élményt, a működő nyelv élményét kell hogy adja. Amikor a tanítványaimmal dolgozom, megmutatom, hogy milyen eszközök, stratégiák segítenek abban, hogy az esetleges nyelvi hiányosságok ellenére sikeres és hatékony legyen a kommunikációjuk.
Dobáld ki a felesleges dolgokat!
Mark Powell, az egyik legismertebb üzleti kommunikációval foglalkozó tréner és tankönyvíró mondta a kilencvenes években, amikor a Business English tankönyvek nagy korszakának kezdetén ez még szinte forradalmi gondolatnak tűnt, hogy: „Nincs olyan, hogy üzleti angol. Csak angol van, amit üzleti célokra használunk.”
Elengedheted a görcsöt, hogy az angolod még csak „általános társalgásra” jó, nem kell külön üzleti angol tanfolyam. A munkában nem egy másik nyelvet használunk, az „általános” angoloddal is kiválóan elboldogulhatsz, ha tudod hogyan használd azokban a helyzetekben, amelyekkel leggyakrabban találkozol. Teljesen felesleges megtanulnod a grafikonok elemzését, ha sosem tartasz ilyen prezentációt, ellenben elkel az útmutatás az e-mail írással vagy a meetingeken való aktív részvétellel kapcsolatban.
Az angolt igénylő munkahelyi helyzetek menedzseléséhez jó kommunikációs stratégiákra és célzott készségfejlesztésre van szükséged. Ha jól begyakorolod a szituációkat, és olyan tanártól tudsz visszajelzést kapni, aki érti, mire van szükséged, akkor rövid időn belül magabiztosabb és eredményesebb leszel, még akkor is, ha itt-ott becsúszik egy-két hiba, vagy nagyon „mezei” az angolod.
Légy asszertív angolul (is)!
Fogalmad sincs, hogyan is kellene jelezni a kollégának, hogy már három napja meg kellett volna küldenie a kért kimutatást? Esetleg hagytad már, hogy rád sózzanak valamilyen munkát, mert nem tudtad hogy mondhatnál nemet? Történt már olyan, hogy félreértettél valamit, mert fogalmad sem volt hogyan kérdezhetnél vissza, hogyan tisztázhatnád, mit szeretne pontosan a másik? Visszajelzést kellene adnod?
Még az anyanyelvünkön sem tudunk tanulás és gyakorlás nélkül asszertíven kommunikálni. Lehet rengeteg könyvet elolvasni a témában, számtalan cikk, teszt, példamondat elérhető, de ezt is csak kipróbálással, hibázással, gyakorlással, útmutatás mellett lehet megtanulni.
Ha angolul kell megvalósítanunk eredményes és pozitív kommunikációt, ahhoz nemcsak az eszköztár használatát, de a nyelvi megformálást is érdemes gyakorolni. Ez nem csak „szupernagyon haladó” szinten lehetséges, az eredményes kommunikáció nem csak tökéletesre csiszolt mondatokkal érhető el.
Megfelelő támpontok, gyakorlás és útmutatás segítségével meg tudod tanulni, hogyan helyezd át a fókuszt a nyelvről magáról a kommunikációs célra. Az eredmény pedig az lesz, hogy amikor majd megnyomod az e-mail „Küldés” gombját, nyugodt vagy, mert tudod, hogy rendben van. Ha maradt is benne nyelvi hiba, nem fogja befolyásolni a lényeget. Amikor megérkeznek a külföldi kollégák, végre örömmel fogadod őket, élvezed, hogy leállt a fejedben a hibakereső program és be tudsz kapcsolódni a beszélgetésbe. Meeting? Bízol magadban, tudod, hogyan készülj fel, hogyan szólj hozzá. Mázsás súlyoktól szabadultál meg.
Ha szeretnéd aktívan, eredményesen használni az angolt, vedd fel velem a kapcsolatot. Írj pár szót arról, hogy milyen helyzetekben tapasztalod azt, hogy nem tudod megfelelően használni a nyelvtudásodat a munkád során, és beszéljünk röviden arról, hogy ez miben akadályoz téged. Szívesen adok tanácsot, esetleg tudok segíteni, hogy merre érdemes elindulnod, hogy megtedd a következő lépést.